Most száll fel a köd.

Napfényben fürdik a rét.

Madárdal köszönt.

Az a harcművész, aki teendői között nem törekszik a globális szeretet elsajátítására, sosem lesz képes túlnőni önmagán. Mindent ennek az érzésnek kell áthatnia, különben nem tudja átlépni a harcostól megkülönböztető finom vonalat. És itt nem másságról van szó, vagy újdonságról, hanem arányokról.